Párkapcsolati mintát a szülőktől?

2020. június 18. - Single Pink Lady

Kitől tanulunk párkapcsolatul? Persze, a filmek, könyvek, mostanság sorozatok nagyon sok tippet adnak, de azért mégiscsak más, ha élőben látjuk, hogy működik az egész. Vagy éppen hogy nem működik. Vannak, akik a szülők kapcsolatát tartják igazán meghatározónak, és ezért is ellenzik a válást, mondván, hogy ha a gyerek nem látja a szülei kapcsolatát, ha nem látja, hogyan „kell” viselkednie egy nőnek és hogyan egy férfinak, akkor mindig bizonytalan lesz a nemi szerepét a családban betöltött helyét illetően...

szulo_minta01.jpg

Mások szerint a rossz minta még nem létező mintánál is sokkal pocsékabb, és valljuk be, igazán kevés követendő példaként szolgáló kapcsolatot láthatnak a gyerekek. Ráadásul attól, hogy a szülőknél működött valami, ha éppenséggel működött, az egy másik párkapcsolatban, másik szereplőkkel egyáltalán nem biztos, hogy beválna. A generációváltás az egyik legkézenfekvőbb érv: hiszen más világban, más társadalmi kontextusban kellene sikerrel adaptálni a régi forgatókönyvet.

Ha a nagyszüleink szabályai szerint akarnánk alakítani a kapcsolatainkat, akkor elég hamar belebuknánk a kísérletbe. Nem, mintha ők jól csinálták volna, rengeteg hibát követtek el, ugyanúgy, ahogy a szüleink generációja is: de még a jó megoldásaik nagy része sem követhető a jelen helyzetben. Nem csak minden generációnak és családnak, de minden egyes párosnak is magának kell megalkotnia a saját szabályait.

Éppen emiatt olyan frusztráló és felesleges arra hivatkozni, hogy bezzeg az apám az tudta, mi egy családapa feladata, az anyám meg rendesen tudott főzni... Egyrészt gyerekként nem láthatunk rá a szüleink kapcsolatának millió szegmensére, mert mi csak egyféle szögből látjuk őket, tehát azt sem tudhatjuk, hogy igazából mennyire érezték jól magukat és mennyire voltak kibékülve egymással meg a körülményekkel. Másrészt nem mindegy? Egy másik korban, más körülmények között, más anyagi, szellemi feltételek mellett, teljesen más szereplőkkel kellene élhető párkapcsolatot kialakítanunk.

Az tehát, hogy valaki nem ideális családban nőtt fel (mert ilyen csak elvétve akad), vagy egyszülős család jutott neki, még nem jelenti, hogy a párkapcsolatai kudarcra lesznek ítélve, vagy éppen nem is lesz képes valamirevaló kapcsolatra. Sokféle mintából választhat az is, akinek együtt maradtak a szülei, meg az is, akinek nem – de az árván maradtak is ugyanolyan eséllyel indulnak, hiszen rendelkezésükre áll az önfejlesztés millió formája.

szulo_minta03.jpg

A lényeg éppen az lenne, hogy nem belénk ivódott homályos, hiedelemszerű sémákat kövessünk. Ne visszhangozzuk a szüleink, nagyszüleink, testvérünk, más rokonunk vagy éppen tanáraink bántó, negatív, igazságtalan, ilyen-olyan mondatait. Hanem tudatosan keressük meg, mi magunk mit szeretnénk, mi magunk hogyan kívánjuk definiálni a saját szerepünket. És reálisan mit várhatunk lehetséges partnereinktől.

Persze, ha valami tetszett a családunk vagy ismeretségi körünk valamely párkapcsolatának megoldásaiban, hangulatában, viselkedésmintáiban, akkor azt valószínűleg be akarjuk majd építeni a saját kapcsolatunkba, de nem biztos, hogy lehetséges lesz. Mondjuk a főzés példájánál maradva: csak azért, mert ideálisnak látott nagymamánk csodálatos szakácsnő volt és a közös étkezések hozták össze a családot, ne várjuk el a partnerünktől, hogy ő is konyhatündérként viselkedjen, ha ez a szerep távol áll tőle.

Szépen el lehet merengeni a múlt csodálatosságán, közben nyugodtan el lehet feledkezni annak minden negatívumáról, ahogy a közösségi hálókon keringő szösszenetekben szokták: régen milyen belevaló srácok voltunk, nem volt gyerekülés, a játszóterek le voltak betonozva, és így tovább, de mégis túléltük... Ja, csak azokról nem szól a fáma, akik meg nem élték túl. Azok már senkinek nem mesélnek.

Az előző generációk párkapcsolatai is pont annyira voltak ideálisak és követendők, mint amennyire a régi játszóterek biztonságosak. Akkor már inkább beszélgessünk a filmekben, sorozatokban látott mintákról: egyrészt kevesebb esély van rá, hogy személyeskedés lesz a dologból, másrészt a kortárs művekben a mai világ problémái jelennek meg, így valószínűleg a kínált megoldásokkal is többre megyünk. De már az is nagyon jó, ha egyáltalán elkezdünk beszélgetni.

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenkiszingli.blog.hu/api/trackback/id/tr8015834214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reactor 2020.06.19. 14:43:58

A szülőknél látott példa ma már semmit nem ér. Az "átkozsban" szerzett tapasztalatok ma már nem használhatóak; az egy teljesen más világ volt, más értékrenddel, más berendezkedéssel. Akkoriban még kuriózumnak számított a felszínes, anyagias lány, aki szarik egy nagyot a belső értékekre, a pasi külseje és pénztárcája számára a paraméter. Mára pedig kb. nagyjából csak ilyen van.

Almandin 2020.06.19. 19:11:19

@Reactor: Kissé idealizálod az évtizedekkel ezelőtti viszonyokat. Tény, hogy ma nagy a jelentősége az anyagiaknak, de régen se mindenki szerelemből, tiszta lélekkel és hátsó szándékoktól mentesen házasodott. Ma talán a világ elhiteti az emberekkel, hogy a lehetőségeik korlátlanok. Emiatt sokan álompartnert akarnak fogni, alább nem adják. A realitásérzék valóban kihalóban van. Ebben valóban jobban teljesített a régi rendszer: az emberek jobban beérték az elérhető választékkal, ma álomvilágban élnek.

Andy73 2020.06.19. 20:43:29

@Reactor: a pasik viszont szerinted a belső értékek iránt érdeklődnek?

Andy73 2020.06.19. 20:49:26

A képlet egyszerű: a jó példákat, mintákat át kell venni, a rosszakat meg nem. Aztán hogy ez mennyire sikerül, az már egyénileg változik.

Andy73 2020.06.19. 21:07:33

Ami a filmeket illeti, azokról persze lehet beszélni, de többnyire fikció, szórakoztatás, aminek nem sok köze van a valósághoz. Jobb valódi példákat nézni, és megpróbálni követni őket, vagy elutasítani, ahogy tetszik.

Reactor 2020.06.20. 01:01:56

@Almandin: Épp ez az, hogy én éltem az "átkozsban" - igaz, nem sokat - de az akkori értékrend szinte poláris ellentéte volt a mainak. Nyilván nem azt állítom, hogy nem voltak érdekházasságok, pénzvadász nők és szoknyavadász férfiak, akkor viszont ez kimondottan szégyen és lenézendő dolog volt. Ilyesmik, hogy viszony.hu, meg puncs.hu pedig még mutatóban sem volt. A mai korcs társadalom és a média kvázi orrba-szájba népszerűsíti és támogatja a megcsalást, a felszínességet, a parazitoid élősködést.
Ahogy mondod is: régen egy átlagos pasas, átlagos tulajdonságokkal könnyen talált átlagos lányt magának. Ha valamihez jól értett, kreatív volt és találékony, akkor még könnyebben, nem kellett hozzá Men's Health címlapfotósnak lenni, dagadt erszénnyel. Egy ilyen pasasnak úgyszólván a lehetetlennel határos hozzáillő lányt találni, mert még a bányarémek és a fotelbálna tonnadonnák igényei is olyanok lettek, hogy minimum Olümposzról emigrált félisten kell nekik (saját tapasztalat, nem fantáziálok).

@Andy73: Mondjuk úgy: a férfiak között jóval több van, akinek igenis fontos a belső. Adott esetben még fontosabb is. Egy átlagos pasasnak az "átkozsban" se volt esélye topmodell cicimacáknál, ma még kevésbé van. A saját dolgát nehezítené azzal, ha csak ilyeneknek adna esélyt.

Lorrh 2020.06.20. 08:20:26

@Reactor: ugyanarra gondolunk, hogy "fotelbálna tonnadonnák igényei is olyanok lettek, hogy minimum Olümposzról emigrált félisten kell nekik".. a konkrét tapasztalatodra? :-)

Almandin 2020.06.20. 13:14:27

@Reactor: Ez tényleg összetett kérdés. Az átkosban még nagy volt a házasodásra is a társadalmi nyomás. Sokan azért is érték be kevesebbel, mert a környezet nyomta őket, hogy egy bizonyos életkorig házasodjanak meg, aztán megházasodtak azzal, aki épp kéznél volt. De igaz az is, hogy sokaknak valahogy jobb volt a realitásérzékük is, ma ez ritka.
Félrelépések akkor is gyakran voltak. Internetes oldalak híján főleg kollégákkal, szomszédokkal gabalyodtak össze. De akkor se voltak az emberek a hűség szobrai. A válások már 40-50 éve is gyakoriak voltak, legtöbbször épp a hűtlenkedések miatt. Arról nem is beszélve, hogy a nőverés még elfogadottabb volt, faluhelyen gyakori volt a "pénz számolva, asszony verve jó" életfilozófia, sok férfi alkoholista volt. Az idealizált régi világ sose létezett, csupán akkoriban más problémáik voltak az embereknek. Ha akkor éltél volna, nem az lenne a gondod, hogy nehéz nőt találni, hanem az, hogy unod az asszonyt, de ha elválsz, megvet a falu, vagy meg kell kényszerből nősülni, mert ha nem teszed, szintén kirekesztenek (sőt, régen falun egy férfi se volt önellátó, mert egész nap szántani-vetni kellett, a háztartást is el kellett valakinek látni, tehát kényszer volt a nősülésre ilyen szempontból is).

Reactor 2020.06.20. 17:27:54

@Lorrh: Többek között. És az a baj, hogy ezt nemcsak én tapasztaltam, hanem tőlem függetlenül rengetegen. Főleg a hozzám hasonló ocsmány, ronda pasasok, akikkel átlagnő szóba se állna, kénytelenek a maguk szintjén próbálkozni. Suba subához, guba gubához ugye.

@Almandin: Jól is volt ez az "átkozsban", mármint a társadalmi nyomás. Akkoriban se kényszerítettek senkit semmire, viszont az erkölcsiségnek jóval nagyobb volt a presztízse. Nem mellesleg társadalmi nyomás most is van, csak éppen más érdekek mentén; Kövér Lacika rádöbbent, hogyha ilyen ütemben fogyunk, nem lesz elég adósrabszolga az állami húsdarálóba, akiről a bőrt is le lehet nyúzni, ha egyszer adózni kezd, hát elkezdte propagálni, hogy "szüljetek, bmag, kell a pénzetek".
Persze, hogy voltak félrelépések, meg prostik is, az akkori emberek se voltak épp szentté avathatók, viszont messze nem volt a megcsalás és az élősködés ennyire társadalmilag elfogadott. Propagálni pedig senki nem propagálta, főleg nem a fősodorban. Hogy sok volt a válás, annak nem titkoltan az volt az oka, hogy a házasság akkoriban se volt egy leányálom, hiába voltak sokkal jobb társadalmi körülmények (egy fizetésből vígan megélt egy család, ma 2-3 fizetés is kevés hozzá). Ez a "szájára vesz a falu" meg "a férj szántott-vetett" jellemzően a 19. században és azelőtt volt inkább jelen, mikroközösségekben, ahol mindenki ismert mindenkit, a 20. században már sokkal kevésbé volt jelentősége. A pletykafészkek pedig úgyis mindig találnak valakit, akin köszörülhetik a nyelvüket, akár van válás, akár nincs.
Tudok róla, hogy anno általános volt az asszonyverés. Ma is általános: amelyik pasas megteheti, mert gazdag, jóképű, pénzes, befolyásos, az bizony semmire se becsüli a nőket, és úgy fog bánni velük, ahogy én a kutyámmal nem bánok idehaza. Nos, amíg a nők színe-java ezekkel a pasasokkal jön össze, a kevésbé jóképű, kevésbé gazdag, ám jóval emberségesebb pasast kikosarazza, lúzernek meg incelnek titulálva őket, addig ez a helyzet nem is fog változni. Kereslet-kínálat törvénye, egyszerű közgazdaságtan. Ha nem lenne kereslet az erőszakos, agresszív pasasokra, kínálat se lenne.

Andy73 2020.06.20. 23:29:06

@Reactor: nem tudom melyik kort sirod vissza, és mit értesz átkos alatt, de szocialista erkölcsrol inkább ne beszéljünk. Voltak évek, amikor több abortusz volt, mint ahány gyerek született. Régen se talált mindenki párt magának, csak akkor még nem szingliknek hívták őket, hanem venlanyoknak meg agglegényeknek. Azért föl a fejjel, zsák a foltjat bármikor megtalálhatja.

Reactor 2020.06.20. 23:51:22

@Andy73: "Átkos" alatt a pre-kilencvenes éveket értem, ami nem szükségszerűen a sötét középkort jelenti. Azt az időszakot, ami után kissé izzadságszagúan ugyan, de megtörtént a rendszerváltás.
Abortuszok mái napig vannak, éppenséggel több, mint annak idején, már csak azért is, mert anno nem volt ám bárki számára hozzáférhető rutin beavatkozás. Arról nem is beszélve, hogy anno feleennyi népünnepély, fesztivál stb. nem volt, mint az EFOTT, Volt, Sound, és a többi, ahol mindenki orrba-szájba kopulálhat akivel akar, a védekezésre meg a hetedik vodkanarancs után már magasról szarnak. A Soundon konkrétan külön "dugószoba" üzemelt, és ahogy láttam, durván volt forgalma is (az azóta megszűnt Bank Dance Hall-ban szintén volt ilyen). Érdemes megnézni, az abortuszklinikáknak mekkora forgalmuk van egy-egy jobban sikerült buli után...lesz ám szájtátás rendesen.
Ez is igaz, régen is voltak agglegények és vénlányok, és akkor még nagyjából fele-fele arányban, ami szintén azt jelzi, hogy önként döntöttek így. A nagy különbség az, hogy ma a férfiak jelentős része egyedül marad, akár akarja, akár nem, ugyanis a vele egy szinten lévő, de még a tőle sokkal alacsonyabb szintű lányok is rendre kikosarazzák őket. És ne feledd: itt még csak az átlagos pasasokról beszéltem, az átlag alattiakról egy betűt se írtam. Na őnekik tényleg nem marad más, mint az onanizálás, a guminő, meg a hivatásosak.
Nagyon elenyésző számban vannak MÉG normális értékrendű nők is, ezt se vitatom. Nos, ők huszonéves korukra már gyűrűs menyasszonyok, úgy vigyáznak rájuk mint a pitbull a gumicsontra, és ha mégis elválna valamelyikük, azonnal több ezer jelentkező áll sorba érte. Reálisan olyan 4020 környékén kerülne náluk sorra az ember, feltéve ha akkor lesz még egyáltalán emberiség...

Andy73 2020.06.21. 14:42:28

@Reactor: ha érdekel, rakereshetsz az abortuszok számára. Sajnos ma is sok van, de a rendszerváltás előtt ennek a többszöröse volt. Én nem sirom vissza azt a korszakot, mert az tényleg diktatúra volt. Az igaz, hogy akkor kisebbek voltak a társadalmi és vagyoni különbségek. Akkor az elvtársakat kivéve mindenki szegény volt, ma pedig nem.

Andy73 2020.06.21. 16:49:48

@Reactor: mivel a férfiak és a nők aránya nem változott, ma is kb ugyanannyian vannak, így az egyedülállók között is legalább annyi a nő, mint a férfi. Az lehet, hogy mindenkinek van valamilyen elvárása, és ha nem talál olyat, akkor inkább egyedül marad. Én már elég régen túl vagyok ezen, hála Istennek szép családom van, de én is ismerek egyedülállókat, de ők sem mindig voltak azok, csak sajnos elváltak. Igen, a megfelelő társ megtalálása valóban kihívás, de azért sokaknak sikerül.

Reactor 2020.06.21. 19:46:47

@Andy73: Most is diktatúra van, csak most még viszonylagos jólét sincs. Nem nagy a különbség.
Az "átkos" sok szempontból jobb volt, azt te magad is elismerted, hogy nem volt ekkora szakadék a társadalmi csoportok között, a középosztály volt a legszélesebb. Volt mindenkinek munkája, nem lehetett azt megcsinálni, hogy szociális alapon mondvacsinált baromságokkal lehúzzuk az adófizetőket, miközben otthon vakarjuk a tökünket, mint ahogy azt is sikerült elkerülni, hogy munkanélküli vagy csak simán dolgozni nem akaró senkiháziak idős nénibácsikat késeljenek le párszáz forintért sötétedés után. A bűnözőket összefogdosták és keményen büntették, nem lehetett egy gyilkosságot ejnyebejnye-buksisimivel megúszni, mint ma, és nem volt börtönbiznisz se, a sittes jogvédősködő férgek se ajvékoltak, hogy jájj szegény szerencsétlen csirkefogók, de rossz dolguk is van nekik ott bent. Lehet hogy nem kerestél százezreket, de havi ötezerből vidáman megvoltál, függetlenül attól, mi a munkád. Manapság meg, ha nem vagy mérnök vagy programátor, szart se keresel. Volt a diplomának rendes, reális értéke, ma meg örülhetsz, ha két diplomával és négy nyelvvizsgával felvesznek a Jewbilba futószallag mellé robotzombi munkára minimálbérért. Nem voltak tele a boltok ájfonnal, internet se volt, ez tény, cserébe Pistike a téren rúgta a bőrt, bunkert épített, barátokat szerzett, nem a Failbook meg a Call of Vérpistike előtt ült egész nap, mint a faszent. Arról nem is beszélve, Magyarország mennyivel előrébb volt gazdasági és ipari értelemben, nem volt se válság, se piramisjáték, mint ma.

Férfiból pedig továbbra is jóval több van 35 éves korig, mint nőből. Még akkor se jutna az összes férfinak nő, ha az összes nőnek jutna férfi. Van nőtöbblet is, persze, 60 éves kor felett, amikor már a lőtéri kutyának nem kellenek.

Andy73 2020.06.22. 00:57:06

@Reactor: a kommunista kísérlet megbukott, én nem sirom vissza. Nem szeretem az alegyenlosdit, főleg nem az eroszakkal fenntartottat. Ma sokkal több a lehetőség, csak élni kell vele. De ha negatívan állsz hozzá a dolgokhoz, akkor nem fog menni. Ez igaz mindenre, a párkapcsolatokra is. Elhiszem, hogy sok csalódás ért, de próbálj meg változtatni a hozzáállásodon. Ne másokat, a világot, vagy a nőket okold, ha nem sikerül valami, hanem te magad próbálj meg sikeresebb lenni. Ne iridjkedj másokra, hanem csináld utánuk bármit, amit szeretnél.

Andy73 2020.06.22. 01:01:11

@Andy73: meg egyszer, ne irigykedj, és ne csak panaszkodj, mert az nem vonzó, hanem változtass, ha nem megy valami.

Reactor 2020.06.22. 04:40:28

@Andy73: Mert szerinted a vadkapitalizmus nem bukott meg?
Dehogynem, többször egymás után, folyamatosan bukik. Ennek ellenére újra meg újra erre a döglött lóra teszünk.
A nyolcvanas években semmiféle erőszakkal fenntartott egyenlősdi nem volt. Ellenben sikerült azt elkerülni a klientúrának, hogy kétmillió értékteremtő tartson el nyolcmillió parazitoid élősködőt.
Több a lehetőség, igen, csak épp nem mindegy, milyen pozícióból indulsz. Egy rózsadombi újgazdagék gyereke fényévekkel jobb helyzetből indul, mint egy szabolcsi cigánypurdé. Pláne ha még hozzávesszük azt, hogy manapság nem az számít, mit tudsz, hanem hogy kiket ismersz.
Azért állok negatívan a dolgokhoz, mert az eltelt 30+ esztendő engem igazol, és engem valamiért nem elégít ki a cukormáz, hogy debezzeg ma má' van Failbook, meg internet, meg ananászos Tic-tac, meg Balaton Sound. Persze, a fecsegő felszínnel megelégszik az átlag lakos.
Teljes joggal okolom a világot és a nőket is olyan dolgok miatt, ami az ő saruk. Például, hogy szinte csak a jóképű, és gazdag férfiak azok, akik érvényesülni tudnak a nőknél. Rajtuk érdekesmód még belső értékeket se kérnek számon. Azt csak a középszernek kell villantania.
Változatni minek? Én remekül érzem magam szingliként, a párkapcsolat csak bajt és szenvedést okoz. Van, aki 2-3 válás után jön rá ugyanerre...de jobb későn, mint soha, nem igaz?

Andy73 2020.06.22. 08:25:50

@Reactor: ha neked jó így, akkor OK. Nekem fontos a család, de lehet, hogy nem mindenkinek való. A vadkapitalizmus tényleg nem jó, de maga a kapitalizmus igen, és legalább működik.

Billy Hill 2020.06.22. 16:58:05

@Andy73: A belső a nők számára igenis fontos! Igazi bőrülés, jó hangrendszer, többzónás klíma... ;-)

Andy73 2020.06.22. 17:40:55

@Billy Hill: Én ismerek olyan nőt, aki a szövetülést preferálja, de egyébként így igaz...
süti beállítások módosítása