Egy test, egy lélek, és a többi hasonló tündérmese hatékony hazugsága a legjobb eszköz arra, hogy senki se találhasson rá a saját boldogsága felé vezető útra.

Ásó, kapa, nagyhazugság

Vágysz a tartalmas, hosszú kapcsolatokra, de sosem tudtad megteremteni? A hosszú kapcsolatokra végképp nem igaz, hogy csak úgy maguktól működnek, vagy attól lesznek csodálatosak, mert egy színes vagy éppen fekete köntösbe öltözött férfi vagy nő áldását adja ránk és a rokonaink könnyezve tapsikolnak. A házasságunk vagy akár kapcsolatunk csakis rajtunk, kettőnkön fog múlni, és nagyon ritka pillanatokban fogjuk megtapasztalni a teljes egybeolvadást. Még a szeretkezés perceiben is teljesen mást érzünk, érdekes lenne egyszer megérezni, hogy pontosan mit is tapasztal a partnerünk. Az biztos, hogy teljesen mást, mint mi magunk.

Nem bújhatsz a másikba

A lényeg az, hogy soha nem olvadhatunk össze egy másik emberi lénnyel. Se a férjünkkel, se a feleségünkkel, se a gyerekünkkel. Mindig különálló entitás leszünk, még akkor is, ha amúgy ez nekünk nem tetszik. Még akkor is, ha annyira kényelmesnek érezzük, hogy egy pár, egy család, egy tágabb közösség, mondjuk egy focicsapat drukkereinek szövetségébe tartozunk. Vannak, akik ezt viszonylag hamar felfogják, és megtanulnak ennek megfelelően élni. Ők nem akaszkodnak a partnerükbe, a gyerekeikbe, a szüleikbe, a főnökükbe: nem tőlük várják a megoldásokat és a megváltást.

Így hibázod el, miközben azt hiszed, hogy a másik a hibás

De sokan vannak olyanok is, akik minden erejükkel tiltakoznak az ellen, hogy felnőtt szerepet vállaljanak a saját életükben. Ők azok a feleségek, aki naponta tízszer felhívják a férjüket, és egy kanalat se tudnak önállóan megvenni, ők azok a férjek, akik azt várják a feleségüktől, hogy főzzön és mosson rájuk, és lehetőleg még a mosogatóig se kelljen elvinniük a piszkos edényt. Ők azok a szülők, akik mindenbe beleártják magukat a gyerekeik életében, akik érzelmileg zsarolják az utódaikat, és ők azok a gyerekek, akik felnőttként se akarnak elköltözni otthonról, mert sokkal kényelmesebb a mamahotel.

A „szemem fényétől” a „szemétládáig”

Nem csak a párkapcsolatainkban lehetünk társfüggők és önállótlanok, de a párkapcsolat az a terep, amelytől a legtöbb, más tekintetben frusztrált ember megoldást vár. Majd jön a szőke herceg, az anyáskodó nő, és gondoskodik rólam. Boldoggá tesz és feltétel nélkül szeretni fog, noha én még arra se vagyok képes, hogy önmagamat boldoggá vagy legalább életképessé tegyem. Ha pedig nem tesz boldoggá, akkor ő lesz a hibás: a legnagyobb szemét a világon.

Az egyetlen, aki tehet érted: önmagad

Ne dőljünk be az évezredes hókuszpókusznak az egy testről, egy lélekről. Ilyen nincs. Léteznek szép kapcsolatok, de csak azok maradnak működőképesek, amelyekben két önálló ember működik együtt, akik nem fojtják meg egymást és nem tartják egymást pórázon. Akik felnőtt módon tudnak szeretni és nem várnak a csodára, hanem mindent megtesznek azért, hogy boldoggá tegyék saját magukat. Persze a misztikumban vagy másokban hinni sokkal egyszerűbb. Csak soha nem vezet sehová.