Ha egyedülálló vagy, akkor nyilván te.

Neked kell partnert keresned, vagy éppen választhatod azt is, hogy egyedül örömködsz. De ebbe (még) senki nem szól bele. Azért azt ne hidd, hogy amit szingliként művelsz, az később nem számít. Mert amint partnered akad, szinte biztos, hogy számon fogja kérni rajtad, mit csináltál, amikor őt még nem ismerted. Mi köze hozzá? Na, ez jó kérdés.

Az adok-kapok lehet csak egy ördögi kör

De nézzük, mi a helyzet, ha már van partnered. Mondjuk hivatalosan is, nem csak alkalmilag. Bár az emberek iszonyúan félre tudják érteni egymást: amit az egyik barátság extrákkal kategóriába sorol, azt a másik komoly párkapcsolatként értelmezi. Tegyük fel, hogy te is komolyan gondolod a partnereddel. Esetleg még valamiféle kizárólagossági fogadalmat is tesztek egymásnak. Bár ez sokszor nem is szükséges, mert az emberek nagy része feltételezi, hogy ha valaki többször lefeküdt vele és egyéb programokat is csináltak, akkor az már az övé. Vagyis nem lehet másé, le van stoppolva.

Ettől fogva ki fog felelni a szexuális életedért? Te vagy a partnered? Feladata-e a partnerednek, hogy mindent megadjon, amire neked szükséged van? Lehet, hogy te így gondolod, ő meg másképp. Lehet, hogy ő gondolja így és te másképp. Ha az igényeitek nagyon eltérőek, akkor a legjobb szándék mellett sem lesztek egyensúlyban.

Tegyük fel, hogy a partnered nagyszerű és igazán szereted, de már kezdetben is csak hébe-hóba van igénye szexuális együttlétre. Neked meg folyamatosan. Persze, meg lehet(ne) ezt beszélni, csak soha nem vezet sehová. Ha valaki nem kívánja, vagy csak ritkán kívánja, annak erőszak, ha rámásznak. Ha valaki meg sokat kívánja, annak az az erőszak, hogy nem csinálhatja.

És persze (miért persze?) még mindig ott tartunk, hogy a nagy étvágyú férfi az oké, fasza gyerek, a nagy étvágyú nő meg ribanc, fehérmájú, és így tovább. Hogy kinek mit jelent a kis és nagy étvágy, az teljesen egyéni. Vagyis csak az adott kapcsolaton belül lehet meghatározni. De éppen ez az a téma, amit a legtöbb kapcsolatban szőnyeg alá söpörnek. Főleg, ha a férfi igényei kisebbek, és még inkább, ha gyakorlatilag már egyáltalán nincsenek igényei.

Felejtsd el a megjátszás diktatúráját

A mindenki szingli felfogás alapján azonban soha nem más felel a te szexuális életedért: mindig a te kezedben van a döntés. Nem várhatod el a partneredtől, hogy megoldja. Ahogy ő sem várhatja el tőled. A baj ezzel csak az, hogy birtoklás/kisajátítás szinten a kapcsolat még akkor is működik, ha szexuálisan már egyáltalán nem.

Magyarul: összejöttél valakivel, hogy érzelmileg és szexuálisan jól érezd magad, majd azt veszed észre, hogy a partnered nem elégít ki, kommunikálni se akar erről, viszont elvárja, hogy te se oldd meg a problémát. Elvárja, hogy megtagadj magadtól minden vagy majdnem minden testi örömöt (oké, esetleg evés-ivásban kompenzálhatsz, bár akkor meg azért fog cseszegetni) valamiféle ideológia nevében. Mert szereted. Vagy valaha szeretted.

A legegyszerűbb megoldás (egy frászt egyszerű), hogy szakítasz. Huszonévesen még viszonylag könnyen megteheted. Ha már összeházasodtatok és gyerekeitek vannak, akkor nagyon nem fog könnyen menni. Sokan inkább azt választják, hogy lemondanak a szexről. Akár már a harmincas éveikben. Nincs erejük szakítani, válni, pornót néznek és önkielégítenek. És megjátsszák, hogy milyen jó nekik odahaza. Miközben már évek óta nem volt semmi.

Azt inkább nem ecseteljük, hogy milyen betegségekhez vezethet az ilyen szintű elfojtás.

Kiskapuk helyett érzelmi-érzéki érettség kell

Sokan meg azt választják, hogy keresnek másik partnert, aki még férfinak/nőnek nézi őket. Ezeket persze meg kell kövezni, mert hazudoznak és alakoskodnak. Ha lebuknak, mindig ők a hibásak és még kanosszát is kell járniuk.

Aztán vannak, akik képesek túllépni a megszokott kereteken és kinyitják a kapcsolatukat. Ez sajnos csak akkor szokott működni, ha a kis igényű fél megérti a nagyobb igényű vágyait, szembe bír nézni azzal, hogy ő nem elég (mert tényleg nem az, bármennyire is fáj), és nem megvetéssel, sértegetéssel, banalizálással reagál, hanem… Elfogadja, hogy a partnere, akit állítólag szeret, mellette boldogtalan, és más segítségével boldogabb lenne.

Persze ehhez olyan fokú érzelmi érettség és belátás kell, ami csak nagyon kevesekben van jelen. A többieknek marad a válás, a titkos kapcsolat, a lebukás, a botrány…