Szinglik titkos kapcsolatban

2020. május 14. - Single Pink Lady

Nem kellene bujkálniuk, mégis rejtőzködnek.

Elvileg elmondhatnák a családjuknak, hogy járnak valakivel, de nem akarják, hogy bárki megtudja. És még csak nem is feltétlenül azért, mert a partnerük házas, bár ez is előfordul. Nem érzik úgy, hogy bárkire is tartozna a kapcsolatuk. Valószínűleg attól is tartanak, hogy a gyerekeik, szüleik, egyéb rokonaik bele akarnának szólni, kivel járnak és miért.

titok_szingli01.jpg

Ha például serdülő gyerekeink vannak, és nemrég váltunk el, lehet, hogy azért választjuk a titkolózást, mert az egyébként is érzelmileg labilis, önmagukkal küszködő fiataloknak nem akarunk még több zavart okozni. A kamaszoknak sokszor teljesen abszurd elképzelései vannak arról, hogy mi számít hűtlenségnek, mi árulásnak: lehet, hogy évekkel a szülők válása után is arról ábrándoznak, hogy az apjuk és az anyjuk majd kibékül és újra egy pár lesznek, mert ez a világ rendje. Vagyis jól elcsesztük a sok népmesével a gondolkodásukat.

Ha valaki megözvegyülés után szánja rá magát a randizásra, az még nagyobb megdöbbenést és méltatlankodást válthat ki a viselkedésével, mert a gyerekei, a férje/felesége rokonsága hajlamos szentté avatni az elhunytat (hacsak nem volt kifejezetten gonosz ember), és elvárni az özvegytől, hogy haláláig gyászolja.

Akármilyen módon is lettünk szinglik, egy bizonyos kor után meglehet, hogy a gyerekeink, akik már maguk is szülők vagy legalábbis nagyon felnőttnek érzik magukat, úgy vélik, nekünk már nem illik randizni, már maradjunk csak otthon és viselkedjünk a korunkhoz méltóan. Egyáltalán nem igaz ez minden felnőtt gyerekre, persze, de akadnak ilyenek. Ráadásul sokan az örökségük miatt is félnek attól, hogy az anyjuk vagy apjuk újraházasodik. Ha még elég fiatal ahhoz, hogy újabb gyerekei is szülessenek, akkor főleg kellemetlen lehet a téma.

titok_szingli02.jpg

De még ha nem is merülnek fel anyagias gondolatok a gyerekeinkben és teljesen normálisan állnak hozzá, akkor is dönthetünk úgy, hogy nem osztjuk meg velük a magánéletünk minden részletét. Végül is felnőtt emberek vagyunk, és egy szerelmi vagy baráti/szexuális viszony csakis ránk tartozik. Ha tudnának róla, le akarnák csekkolni az illetőt, kérdezősködnének, meg akarnák hívni családi rendezvényekre (persze nem a karantén idején), és erre semmi szükségünk.

Ugyanígy titkolhatjuk a kapcsolatunkat akkor is, ha együtt élünk a szüleinkkel vagy valamilyen idősebb rokonunkkal, és eleve nem is vihetünk haza senkit. Vagy akár vihetnénk, de eszünk ágában sincs. Ilyenkor választhatjuk azt, hogy nem titkoljuk magát a kapcsolatot, csak nem mutatjuk be az illetőt, de mivel a szülő/rokon valószínűleg úgyis azzal fog bosszantani, hogy mondjunk el mindent, könnyebb, ha eleve nem is szólunk arról, hogy van valakink.

Most, a karantén idején ezekkel a titkos kapcsolatokkal persze sokkal nehezebb volt a dolgunk, mert azok, akikkel együtt élünk, gyerekek vagy szülők, más rokonok, valószínűleg folyamatosan mellettünk voltak/vannak és csak úgy nem lehet összehozni egy randit, valamit mindig ki kell találni, hogy ne bukjunk le.

A találkozások megoldása sem egyszerű, noha léteznek speciálisan erre a célra kivehető lakások, mostanság nehezebb foglalni, mint a karantén előtt. Úgyhogy az ilyen titkos kapcsolatokban érintettek talán még a többieknél is jobban várják ennek az egésznek a végét.

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenkiszingli.blog.hu/api/trackback/id/tr9115691970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sic! 2020.05.15. 11:11:38

A népmesék mellett még van néhány tényező, amitől a gyerekeknek/serdülőknek irreális elképzeléseik és elvárásaik vannak a párkapcsolatok terén.
Az egyik, hogy a válást kudarcnak állítjuk be, nem egy párkapcsolat természetes végének. Úgy teszünk - a párterapeuták és az életmódmagazinok nyomán -, mintha az, hogy egy párkapcsolat meddig tart, csak az akaráson múlna. Holott egy kapcsolatot lehet ugyan ápolni, de azt kikényszeríteni, hogy akarjál a másikkal lenni, már nem. A zsigereidet nem tudod megerőszakolni, és ha megpróbálkozol vele, magas árat fizetsz érte (elmérgesedett együttmaradás, válóháború, ilyenek).
A másik, hogy a családot tovább nem osztható egységként állítjuk be, holott valójában egyének közötti kapcsolatok hálózata. Így aztán amikor a gyerek azzal szembesül, hogy a szülőknek saját élete van, azt nem a kapcsolatháló kiterjesztéseként, hanem a saját létezésmódjának a felbomlásaként éli meg.
A ma divatos anyaság-elvárások, az önfeláldozás és az anyaságban való feloldódás elképzelése is erre mutat: mivel nem ehhez szokott, a gyereket váratlan pofonként éri, amikor azzal szembesül, hogy az anyjának rajta kívül is van élete. Pedig ha eleve abba nőne bele, hogy a család minden tagja az eltérő szükségletek ellenére egyenértékű (!) egyén, akinek a családi összetartozás mellett önálló élet van (a csecsemő is elég hamar elkezd szó szerint kikacsintani a családból, azaz szemkontaktust teremt vadidegenekkel...), akkor nem lenne traumatikus lépés az óvodába kerülés sem, nemhogy a szülők válása és új párkapcsolatra lépése.
Ezzel a családi egységgel összefüggésben a szülők szexuális élete sem úgy zajlik, hogy a szülői magánszféra tiszteletben tartására szoktatjuk a gyerekeket, hanem jellemzően úgy, hogy eltitkoljuk a gyerek elől, egyáltalán van privátszféra és a gyerekeken túlmutató/rajtuk kívüli kapcsolat a két szülő között.
Kapcsolathálónak értelmezett családban felnövő gyereknek nem okoz akkora traumát megérteni és elfogadni, hogy a szülőnek is van élete rajta kívül, mert eleve nem a család szétbomlásaként éli ezt meg, hanem tudja, hogy az ő kapcsolata a két szülővel nem a két szülő közötti kapcsolat függvénye.

kunzoo 2020.05.15. 11:32:27

@sic!:
Szerintem ez az írás a rettegésről szól, mint itt az összes. Korábban arról értekezett a szerző hogy mi lesz ha megházasodik....úgyis megcsalják...úgysem lesz jó...mivanahanemanagyő...

Most az új kapcsolatot azért nem vállalja fel mert mit szól hozzá az anyós, a boltos, a gyerek, a bárki. Komoly önértékelési problémák vannak, a saját félelmeit másra kivetítve látja igazoltnak a döntései helyességét. Aztán lesz sírós poszt a férfiak elköteleződési problémáiról. Nem ám a sajátjáról, nem. A férfiakéról.

steery 2020.05.15. 12:12:37

Kb. minden film cselekménye arról szól, hogy az emberek titkolóznak, hazudnak, elhallgatnak dolgokat és manipulálják egymást. Mivel állandóan csak ezt látja mindenki, elkerülhetetlen, hogy állandóan csak így viselkedjen mindenki. Az emberiség a szórakoztatóipar és a dezinformációs média csapdájába esett. Mindenki tökéletesen ért hozzá, hogyan tegye tönkre a saját életét és mások életét, de senki sem ért hozzá, hogyan tegye jóvá, boldoggá a saját életét és mások életét. A filmekben ugyanis a boldogságot sosem látjuk. Ott van vége a filmnek vagy utána kezdődik vagy közben megszakad a jelenet, hogy ne lássuk, konkrétan hogy kell csinálni. A filmek így egyszerre tünetei és okai, következményei az össztársadalmi kapcsolatválságnak.
A könyvek, versek, dalok, számítógépes játékok szintén. Az oktatási rendszer és a betegségügyi rendszer, a politika és a gazdaság szintén mind erről szólnak. És semmi sem szól a boldogságról, a dolgok jól csinálásáról. Amit a falra festünk, az vigyorog vissza ránk a falról.

apro_marosan_petergabor 2020.05.15. 13:46:29

@steery: Hát nem. Nézzen körül jobban.

Almandin 2020.05.15. 13:56:33

Sokszor azért titkolják egyesek a kapcsolataikat, mert az nem felel meg a mereven értelmezett társadalmi elvárásoknak. Pl. azért nem meri bemutatni a másikat a családjának, mert az jóval fiatalabb nála, és a mai társadalmi környezet az egyidős vagy közel egyidős partnert várja el. Vagy más a politikai, vallási világnézete, mint a családjának. Sokszor a családtagok is úgy gondolkoznak, hogy valakinek pl. 60 felett "nem illik" nemi életet élnie, mert akkor már öreg bácsika-nénike (nem veszik észre, hogy nem a 100 évvel ezelőtti társadalomban élünk, egy mai hatvanas sokszor elég fiatalos és nem is úgy él, mint egy rozzant öreg). De legtöbbször valóban önző anyagi érdek, az örökség féltése van a dolog mögött (itt bukik ki, hogy mennyire nincs szeretet valójában sok családban). Sokszor a családtagoknak nincs empátiája, nem gondolnak bele, hogy az anyjuk-apjuk is társat szeretne, boldog szeretne lenni.
De ha valaki titkolózik, az az ő hibája, mert végtére is arról van szó, hogy nem meri vállalni a kapcsolatát, ami hosszú távon magát a kapcsolatot is megmérgezi. Tehát a bátorság hosszú távon kifizetődő. Meg kellene már azt tanulni, hogy ne mások elvárásai szerint alakítsuk a magánéletünket.

Lorrh 2020.05.15. 15:34:22

@Almandin: "Tehát a bátorság hosszú távon kifizetődő"
Szerintem te túl idealista vagy. Nem éltél még mérgező családban. A "hosszú táv" ez esetben a síron túli időszakot jelenti.

Almandin 2020.05.15. 16:08:00

@Lorrh: Aki eleget olvasta a hozzászólásaimat, az ismerhet annyira, hogy az idealizmus kifejezetten távol áll tőlem. A rokonságomban ma is vannak mérgező személyiségek, de saját elhatározásomból nem tartom velük a kapcsolatot. Hidd el, mégis a bátorság a kifizetődőbb. Lapítani, a rosszindulatú családtagok véleményétől rettegni szerintem sokkal rosszabb, mint előállni a farbával és átélni egy konfliktust. Ezek akár jó próbák is lehetnek arra nézve, ki szeret igazán. Nekem álszeretetre, hamis, képmutató idillre nincs szükségem. Megrendítő lehet szembesülni azzal, ha kiderül, hogy valaki a családból valójában nem szeret, de jobb ezen túlesni, mint egy életen át nyelni az elfojtott mérget az illetővel való kapcsolatban.

Lorrh 2020.05.15. 18:36:13

@Almandin: okés, így érthető és jogos!

a nagy hohohorgász 2020.05.15. 20:17:00

Kedves szinglik ti ugye semmi másban nem hibaztatok csak abban hogy nem vettetek észre idoben hogy a másik geci? Na az exetek pont ugyanezt gondolja... Hahaha

aefzuj 2020.07.28. 14:26:21

Sosem kap választ ezekre a kérdésekre senki. Mert nincs rájuk válasz. A dolgok csak úgy megtörténnek és kész.

aefzuj 2020.07.28. 14:27:52

A válás se nem kudarc, se nem a párkapcsolat vége. A válás a szabadság kezdete, az önállóság visszanyerése.
süti beállítások módosítása