Miért olyan nehéz műfaj a randizás?

2020. július 16. - Single Pink Lady

A legtöbb embernek nagyon negatív a véleménye a randizásnak nevezett népszokásról. Merthogy ez egy életforma, és kifejezetten a nagyvárosi környezetre jellemző: ott van értelme, ahol az ember nem ismer mindenkit és ahol nem ágyazódott be annyira a társadalom szövetébe, hogy készséges családtagok és barátok szervezzék meg a magánéletét.

randi_01.jpg

Még nem is olyan régen meglehetősen szűk körben ismerkedtek egymással az emberek, ki-ki a maga környezetében, társadalmi közegében, hagyományos összejöveteleken, családi ünnepeken, munkahelyeken. Nem volt végtelen számú lehetőség (persze most sincs, csak úgy tűnik), és szinte mindenkiről be lehetett szerezni információkat, illetve meg lehetett figyelni az illetőt különböző helyzetekben.

A mai nagyvárosi környezet viszont éppen ezt nem teszi sokszor lehetővé. Ha el is jutunk olyan közösségi eseményekre, amelyek a régiekhez hasonlítanak, mondjuk esküvőre, keresztelőre, nem biztos, hogy bárkinek eszébe jut, hogy bemutasson bennünket potenciális partnerjelölteknek (ha meg eszébe jut, mi húzzuk a szánkat, nem?), az meg még ritkább, hogy valaki kifejezetten komoly kapcsolat keresése céljából vegyen részt pont ezeken az eseményeken. Főleg, ha a férfiakra gondolunk...

Mivel millió fajtája létezik a társkeresésnek, senki nem is érzi annyira fontosnak, hogy pont ezekben a helyzetekben akarjon ismerkedni, sőt, ha nem komoly kapcsolat a célja, akkor kifejezetten kerüli, hogy a rokonai színe előtt bonyolítsa a magánéletét. (Ez még akkor is így van, ha tartós kapcsolat is szerepel a tervei között.)

Azelőtt hamar kellett házasodni, mert addig az embert nem is vették komolyan, amíg nem alapított családot, ráadásul rövidebb ideig maradtak fiatalok, nem sok próbálkozásnak volt helye, és itt még a fogamzásgátlás szerepéről (hiányáról) nem is beszéltem... Persze ez nem jelenti azt, hogy könnyebb volt, vagy jobb házasságok jöttek létre, de a döntési folyamat nem húzódott a végtelenségig, viszonylag gyorsan másik fázisba kellett lépni.

Ma sokkal tovább érezzük magunkat fiatalnak, a felnőtté váláshoz nem kell házasság, család, nincs anyagi kényszer sem, hiszen a nők képesek eltartani magukat, és így tovább. Tehát jobban ráérünk (noha ezt egyáltalán nem így éljük meg), nagyobb a választék, és nagyobbak az igényeink is – erről már korábban is írtam. Nem KELL megházasodnunk, még addig is nehezen jutunk el, hogy AKARJUK ezt, és ha akarjuk, akkor se mindenáron.

Mindez együttesen eredményezi azt, hogy a randizás sokszor olyan kellemetlen. Ismeretlen, vagy alig ismert, leinformálhatatlan emberekkel random találkozni megerőltető. (Noha a netes lábnyom alapján persze a legtöbbjükről begyűjthetünk infókat, az teljesen más, mint valakit évek óta ismerni vagy ismerősökön keresztül jellemrajzot készíteni róla.) Egy találkozásból kell eldöntenünk, hogy érdekel-e, ami borzasztó kevés és valójában természetünk ellen való. Mivel bennünket is egy találkozás alapján osztályoznak és választanak vagy dobnak félre, a stressz persze hatalmas. Ettől idegesek vagyunk és hülyeségeket csinálunk.

Ha már randiztunk párszor, szeretnénk abbahagyni, mert érezzük, mennyire stresszel, de nem merjük abbahagyni, amíg nem találunk valakit. Attól félünk, ha egyszer abbahagyjuk, nem bírjuk rávenni magunkat újra. Mivel annyira szeretnénk már találni valakit, belemegyünk méltatlan helyzetekbe, arról győzködjük magunkat, hogy jó lesz ez... Vagy legalább már történjen valami, ha ennyit fáradoztunk.

randi_02.jpg

Egyáltalán nem mindig ugyanazt akarjuk, mint a randipartnerek, akik között bőven akad, aki csak egy éjszakás kalandot keres, és képes ezért mindent megtenni, meg akad olyan, aki most azonnal teherbe esne, mert kifut az időből.

Mivel ebben a helyzetben sérülékenyek vagyunk és stresszelünk, védekezésből sokszor támadunk, mert mindenképp meg akarjuk őrizni a büszkeségünket. Vagyis a bennünket visszautasító partnerrel esetleg bunkók vagyunk, vagy már előre bunkón kezdjük, annyira sokszor csalódtunk. Ha nem mi magunk vagyunk bunkók, akkor mindenképp találkozunk olyannal, aki viszont az, így a mi negatív élményeink is halmozódnak.

Nem csoda, hogy az egész randizási üzemmód sok embernek a könyökén jön ki és csak nagyon kevesen élvezik igazán: ők általában úgyis mindenkinél sikert aratnak és mivel ennyire jól megy nekik, valószínűleg abba sem hagyják egyhamar.

A randizáshoz fűződő stresszt leginkább azzal lehet csökkenteni szerintem, ha nem rohanunk és hagyunk időt a levelezésre, beszélgetésre. Vagyis nem bonyolítunk túl sok randit, nem akarjuk letudni, tudatosan készülünk rá és csak azzal találkozunk, akire tényleg nagyon kíváncsiak vagyunk. És akinek a céljai nem különböznek alapvetően a mieinktől, noha persze az is előfordul, hogy a céljaink egy-egy találkozás hatására teljesen megváltoznak.

A bejegyzés trackback címe:

https://mindenkiszingli.blog.hu/api/trackback/id/tr8316009730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reactor 2020.07.17. 02:05:46

A randizás nem kimondottan nagyvárosi környezetre jellemző, ha olyan piszok szerencséje van egy faluban élő vidékinek, hogy helyben talál nőt, az megoldja ott helyben. Ettől persze a randizás még randizás marad.
Kinek nehéz műfaj a randizás? Az átlagpasasnak, mert semmiféle kereslet nincs rá. Az átlag alattiakra...na rájuk meg főleg nincs. Gyakran már magát egy randit is a lehetetlennel határos összehozni, mert a vele egykategóriás nőknek iszonyúan túlzó elvárásaik vannak. Aztán, ha össze is hoz egy randit, nagy valószínűséggel nem lesz második, mert kosarat kap. Eladni magát úgy, hogy kelljen második-harmadik-sokadik randira...na ehhez szerencse, tehetség, és többnyire vastag arcbőr is kell.

Ez a baj a randevúkkal, gyakorlatilag ismerkedés helyett a hazugság táncáról szólnak: mindkét fél megpróbálja kiszínezni, feltupírozni, eladni magát a másiknak. Képen is hazudják egymást, ha úgy kívánja az érdek. A beszélgetések is inkább valami állásinterjúra hajaznak, mint egy romantikus kapcsolatra. Hazugságra alapozni egy kapcsolatot...seriously?

Ezek aztán persze rendre csúnya szakítással végződnek, mikor kipotyog egy-két csontváz a szekrényből. Hát kérem, hamis információ hamis eredményt ad...

lobaszopiatej 2020.07.17. 16:20:49

Ez az oldal a felvetett problémákra választ ad:
incels.wiki

AlexAston 2020.07.17. 20:34:14

Pont, hogy azonnal találkozni kell, és nem levelezni, mert csak felesleges idő pazarlás. Rögtön jó, ha kiderül, hogy van e szinpátia, vagy nincs. Így nem húzzák a felek egymás idejét.
Manapság annyi lehetőség van ismerkedni, hogy csak na.
Ha valaki nem talál magának párt, ott nem a másikban a hiba, hanem a saját háza táján érdemes körül nézni az embernek.

Örömhernyó 2020.07.18. 03:21:22

@AlexAston: Manapság alig van lehetőség ismerkedni. Amíg az emberek többsége falun élt, ismert 150 embert, addig se volt egyszerű, de a végén majdnem mindenkinek lett párja. Aztán kinyílt a világ, egyszerűbb lett ismerkedni, mert a városba özönlő fiatalok kiszabadultak a szülői tekintetek alól. Eljött a szabad szex korszaka.
Ennek először a HIV tett be, mindenkit befékezett kicsit, aztán az internet végleg kinyírta. Ma akinek van 1570 ismerőse facebookon, az valószínűleg nagyon magányos. A mai fiatalok alig dugnak, ezt látom magam körül sajnos. Én még a netes randik ideje előtt kezdtem szexelni, nem volt az se egyszerű, de nem lennék a mai fiatalok helyében.
A nők válogatósak voltak mindig is, de méginkább azok lettek.
Nagyanyám generációjában az volt az igényesebb nőknél az volt elvárás, hogy a férfinak legyen munkája, ne igyon, de dohányozzon, ne verje az asszonyt. De ha verte is az asszonyt, az se tartozott másra.
Aztán anyám generációjában a szocialista társadalomban senki nem volt kiemelekedően gazdag, nem is volt nehéz ismerkedni. Mindenki dolgozott, senki se keresett sokat, de ha két fizetést összetettek, akkor abból lehetett boldogulni.

Aztán a rendszerváltás után elkezdtek nőni a lányok igényei, ahogy beköszöntött a vadkapitalizmus. Ma már elsősorban anyagi alapon döntenek a nők. Mit tudnak a férfi által megszerezni, mennyire kényelmes életet tudnak majd mellette élni.

A randizás tényleg egy állásinterjúra hasonlít. Én sose randin szedtem össze a nőimet, hanem teljesen hétköznapi élethelyzetekben. Egyetemen, buliban, munka közben, ismerősök által bemutatva. A randi egy teszt a nő részéről, ahol az alapján ítél meg, hogy milyen jól tudsz alakoskodni, hazudni, szép színes képet festeni az esetleges közös jövőtökről.

Ja, és a férfiak 20%-a dugja a nők 80%-át. A maradék 80%-nyi férfi meg osztozik a nők maradék 20%-án. Tehát a férfiak kb. 60%-a ha megfeszül se talál partnert. Ez van. A nők jó része inkább lesz második, harmadik egy tehetősebb férfi háremében, mint első és egyetlen egy átlagos férfi mellett. A nő nem adja magát alacsonyabb státusú férfinak, inkább vesz macskát és él egyedül. Ezt a viselkedést a szingli kultúra is támogatja. Egyedül élni kényelmes és lehet ábrándozni, hogy milyen jó lesz ha majd begördül

Örömhernyó 2020.07.18. 03:23:00

@Örömhernyó: lehet ábrándozni, hogy milyen szuper lesz, ha véletlenül begördül Matthew McConaughey az életükbe egy luxusautóval. Hisz bármi megtörténhet. És akkor ugye nem akarják előre lekötni magukat egy átlagjózsi mellett, mert hát akkor minden jobb lehetőséget elszalasztanának.

haXXXor 2020.07.18. 05:35:12

hat, en csorokent is sokat dugtam es gazdagon is sokat dugok. nem, nem prostikkal... sot, nekem igazan olyan sztorim sincs ahol a penz motivalna a not (szerintem korunk egyik legnagyobb atbaszasa ez - kb csak legitimacio, hogy miert nincs baratnoje valakinek). talan egy lany volt aki megjegyezte, amikor munkanelkuli voltam, hogy lehet dolgoznom kene.

en amugy nagyreszt neten ismerkedtem: regi klasszik tarskeresoktol kezdve egeszen a Tinderig kb mindent kiprobaltam. egyaltalan nem ment ez sem nehezen mert az ilyen ismerkedesnek 99 szazalekban ugyanaz volt a menete, a tartalma vagy csak az amit irtam a lanyoknak. szemelyes talalkozo is sokbol lett (nyilvan ha szexeltem is veluk, kellett is) es elenyeszo volt a szam akivel vagy nem lett szex, vagy nem akart tobbszor is latni. nem vicc, nem faszmeregetes, tenyleg ipari mennyisegben termeltem a kontaktokat igy.

odamondó 2020.07.18. 06:18:28

@haXXXor: ha sok nővel találkoztál tinderről akkor jó faszi vagy. Veled lefekszik a nő ha csóró vagy akkor is.

@Örömhernyó: meg inkább az átlagos fickók szemszögéből írta a kommentjét.

Zalai Béla 2020.07.18. 06:27:11

"az meg még ritkább, hogy valaki kifejezetten komoly kapcsolat keresése céljából vegyen részt pont ezeken az eseményeken. Főleg, ha a férfiakra gondolunk..."

Aham, meg főleg, ha a nőkre gondolunk. A nők túlnyomó többsége vagy csak dugni akar, mint a férfiak többsége, vagy el akarja vetetni magát a férfival. Az utóbbinak semmivel sincs több köze a komoly kapcsolathoz, mint az előbbinek.

Orion65 2020.07.18. 07:30:45

@Örömhernyó: Bár írhatnám, hogy nem így van, de pedig nagyon is!
A nők előszeretettel írják, hogy nekik az őszinteség, meg az IQ meg az EQ számít igazán, ami legtöbbször nem több "jó dumánál". Én sajnos a hazudozás és nőhülyítés ősi, általam sosem ismert és gyakorolt technikája helyett őszinteséggel, IQ és EQ bevetésével próbálkozom, de nem megyek jóformán semmire. Arra az egyszerű érdeklődésre hogy "Mi kell a nőnek?" éppen képtelenek értelmesen/őszintén válaszolni. Megy a ködösítés, én majd megfeszülök, annyira beleadok mindent, aztán amikor kiderül, hogy nekem kérem kimutatható lelkem van autó meg vastag buksza helyett, ami a kényelmes jövőbeli élet záloga szerintük, akkor elfogy a maradék lelkesedésük. Akarnak is ők ugyan a férfi lelkével bajlódni - van nekik is, gondolják, elég azzal foglalkozni... Mármint a férfinek.

A nőket általában jobb összetartóbb szociális háló, kapcsolati rendszer veszi körbe, mint a "magányos farkas" férfiakt, így néha nem is értem, ki miért és mit kereskedik a társkereséssel, ha amúgy egész jól elvan a maga kis életében, és nem kínozza nap mint nap a hiányérzet valaki iránt. Aki nem akar, mer, vagy képes szerelembe esni, az mégis mit keres a "húspiacon"? A szerelem alapvetően vágyakozással kezdődik; vágyakozással valaki társasága iránt. Aki nem érez ilyet ne lógassa a horgot fölöslegesen a vízbe, ha igazából nem is akar halat fogni.

Ahogy "érik" egy nő a kor előrehaladtával, már nem annyira a szerelem motiválja, viszont sok erős negyvenes-ötvenes nő gátlás nélkül is igényelné tizenévekkel fiatalabb férfi társaságát, de kérdem én minek? Csak hogy villantsák a "friss húst"? Mennyivel különb ez a férfiaknál, akik mellett azért ott van, hogy ők még ötven fölött is vígan tudnak gyereket csinálni és talán még fel is nevelni, míg a legtöbb negyvenes nő sikítófrászt kapna még a gondolatára is? Az idősebb férfi - fiatalabb nő felállás jobban megfelel a természet törvényeinek, de az emancipált nők számára ez sem pálya már manapság, ő akár a "fiával" is kavarna...

Ha egy ismerkedés pár napi vagy talán heti levelezgetés után kezdi lendületét veszteni, és te azt gondolod, hogy azért nem pörög fel rendesen a kerék mert te nem vagy elég lelkes és állhatatos, pedig dehogy nem, és amikor még jobban tolod a biciklit csak rontasz a helyzeten, akkor mi van? Te összetöröd magad, míg a másik odáig jut, hogy "Mit veri már megint ez itt magát?" Aztán a második randin már esetleg azon töri a fejét, hogy hogyan koptasson le "minél kíméletesebben". "Éld az életed, ne várj rám, nem tudom mi lesz velem 1-2 hónap múlva." És az elmúlt hetek, hónapok teljes lendületével beleállsz újra a falba! Engem valahogy nem találtak meg soha az egyéjszakás "kékharisnyák", pedig nem vagyok egy megvetendő példány sem testben, sem lélekben. Van, aki meg a 20% részeként sorra fűzi fel őket. Mit mondjak, nem igazságos dolog ez az élet nevű játék...

AlexAston 2020.07.18. 07:54:33

@Örömhernyó: honnan ez a 20-80% adatot?
Mit tudsz te, amit senki más?
Csakis hozzáállás kérdése szerintem. Ha valaki elhiszi magáról, hogy meg tudja szerezni a szíve választottját, akkor meg is fogja. Hisz pár igazi ribancot és fapinát leszámítva, a nők mind egy megértő és megbízható társra vágynak aki időnként jól megdugja őket. Nagy vonalakban legalább is.

biohouse 2020.07.18. 08:00:05

Nos, azok közé tartozom, akik ötven felett, elváltan, egy rakás hitellel a vállamon elkezdtem az internetes ismerkedést. Kétszer sikerült is, jó nők voltak külsőleg, több hét után mentek szét a dolgok, nem a randin, de persze volt bőven olyan randi is, ami csak egyszeri volt. Belefáradtam.... Százezres tétel az első pár hét. Már egy kávé, virág, mozi se áll meg tízezer alatt. És mit kapok? Cirkuszt, és kritikát. Semmi nem jó. (Na és így már persze nekem se.)
Abbahagytam. Majd lesz valami.

kalandfereg 2020.07.18. 09:36:54

@biohouse:
Mint no javaslom ne told tul a koltsegeket az elejen. Akit az erdekel, ugyse baj, ha lekopik.
Nem a viragon fog mulni.
Inkabb legyel erdekes, izgalmas, vicces, hozd a legjobb onmagad.

Pal Konstantin 2020.07.18. 10:47:52

@Örömhernyó: Erre van ellenpélda is, a nővérem két diplomás okos lány és most a férje 10 évvel öregebb 8 osztályos alkesz, aki szegény és dolgozni sem akar.

Molnár P. Krisztián 2020.07.18. 11:28:44

@AlexAston: ha csak hozzáállás kérdése lenne... Ez a "minden fejben dől el" pont akkora kamu, mint a "szépség belülről fakad". Tudom, empírikus tapasztalatból, PUA szomszédaim voltam főiskolás koromban, lógtam is velük, mindenféle szituációban ismerkedtem.
Első pont: legyél jóképű. Manapság a nem aranyásó nőknek is számít nagyon a külső. Ha az van lehetsz te unalmas és buta is (eleinte), lesz szex. Hosszú távon persze az értelmes nő egy okos(magánál értelmesebb) és megbízható nem alfahímet választ. Vagy ráb@sz mert az alfa minden más nőnek is kell.
Aki itt azzal henceg nem kell sok pénz a csajozáshoz, az gondolkozzon el mennyire jóképű (nyilván az ha nem kamuzik).

Ami engem kiakaszt, az a kettős mérce, mondom is mire gondok:
ha egy felnőtt nő elcsábít egy 13 éves kisfiút, akkor a kommentelők döntő többsége úgy reagál "jaj erőszak, mindjárt sajnálom, bárcsak nekem is ilyen tanárom lett volna"
Ha ugyanez fordítva történik, vagyis felnőtt férfi 13 éves kislány:
"pedofil, kiherélni, akasszuk fel"

Tanulság: a szexért a fiatal(és szép) nők semmit sem kell tegyenek, nekik mindig náluk jobb génállományú/státuszú férfi kell.
Ezt hívják hipergámiának.

lobaszopiatej 2020.07.18. 11:53:30

Egy Chad-nak ( incels.wiki/w/Chad ) vagy PUA-nak ( incels.wiki/w/PUA ) soha nem tudjátok elmagyarázni a bajotokat, és ő sem fog megérteni titeket, nem nehéz kitalálni miért.
De ha neked megfelel a betabux provider szerep ( incels.wiki/w/Betabux ), persze elmehetsz randizni, és igenis összejöhet valami, ki-ki maga válogatja hogy ez jó-e neki.
Amennyiben nem, legtöbben az MGTOW ( incels.wiki/w/MGTOW ) vagy az LDAR ( incels.wiki/w/LDAR ) életvitelt szoktuk választani.

Treff Bubi 2020.07.18. 11:56:23

Jó gondolatok. A mai kapcsolatok szerintem leginkább ismeretségekből, barátságokból alakulnak ki, sok kisebb-nagyobb baráti társaságra jellemző, hogy belterjesen szövődnek az ideig-óráig tartó "szerelmek". Aztán némelyik tartóssá válik, és akkor általában család és gyerek is lesz.

Molnár P. Krisztián 2020.07.18. 12:06:00

@lobaszopiatej: wow, meglepően tömör és értelmes összefoglalás. Én meg verem itt a klaviatúrát .. :D

lobaszopiatej 2020.07.18. 12:19:21

@Molnár P. Krisztián: nem magyarspecifikus a jelenség, japán indiai néger stb... is tagjai az inceloszférának, az utóbbi 10 évben rakták össze ezt a nemzetközi tudásbázist.

Molnár P. Krisztián 2020.07.18. 12:23:17

@lobaszopiatej: érthető a globalizáció miatt. Az arabok talán az egyetlen kivétel (jöhet a kövezés), de becsülöm bennük a kitartást. Nyilván ha nem PUA-ként hanem Chad módjára kereshetnék nőt más lenne a véleményem.

AlexAston 2020.07.18. 12:59:30

@Molnár P. Krisztián:
Én máshogy látom.
Ha nem vagy igénytelen, és nem vagy egy sörissza hájpacni, akiről csak a fociról lehet beszélni, gyakorlatilag bárkit, aki normális, fel lehet szedni.

biohouse 2020.07.18. 13:53:11

@kalandfereg: "Inkabb legyel erdekes, izgalmas, vicces, hozd a legjobb onmagad." Csodálatos tanács. Valaki vagy ilyen, vagy nem. Aki pedig nem - pl én- az próbálkozik a nagykönyvben leírt technikákkal. Pont ez okozná a stresszt - ha nem békéltem volna meg önmagammal - ha ezt tenném. Nem, én inkább próbálok udvarias és figyelmes lenni, és ez be is jön, csak nem hoz tartós eredményt.

Molnár P. Krisztián 2020.07.18. 14:18:08

@AlexAston: te most arról beszélsz, hogy egy nőt meg tud szerezni egy nem omega férfi. Ez nyilván igaz, hiszen néhány nőnek ez is elég.
De azt írtad "Ha valaki elhiszi magáról, hogy meg tudja szerezni a szíve választottját, akkor meg is fogja"
Vagyis bárkit aki tetszik neki. Ez nagyon nincs így. Triviális (szándékosan túlzó) példa: Palvin Barbinál a Föld lakosságának kimutathatatlanul kevés egyede esélyes bármennyire is szeretnék milliók szívből. De bármelyik szintben feljebb lévő nőre igaz, hogy sosem lefelé tekint.

AlexAston 2020.07.18. 14:33:44

@Molnár P. Krisztián:
A Föld nagy része meg akarná dugni Palvin Barbit, de nem hiszem, hogy vele is szeretne élni.
Így nézzük inkább a dolgot. Meg valahogy így értettem én is, hogyha a "saját szintjén" tetszik neki valaki, akkor meg lehet szerezni, ha a másiknak sem közömbös amúgy, és persze a delikvens nem valami ordas nagy f@sz. Mert poénból néztük múltkor a párommal a kínálatot a társkeresőkön, és valóban a nők részéről szinte csak csücsöri szájú, rajzolt szemöldökű, vagy zsírdisznó a nagy része, a f@szik esetében meg autóban és edzőteremben pótoló műmájerek adják a gerinc kínálat nagy részét. Ezek meg is érdemlik mondjuk egymást...

Molnár P. Krisztián 2020.07.18. 14:49:20

@AlexAston: ez már egészen más azért lássuk be mint ami az előző szövegből lejön. Ha azonos szinten vannak a híres 10-es skálán akkor nagyjából igaz lehet (idővel, kamaszként semmiképpen), de akkor is érvényesül a hipergámia.
incels.wiki/w/Hypergamy

Almandin 2020.07.18. 15:08:49

A nagyvárosi létnek pont az az előnye, hogy lehet egy csomó ismeretlen emberrel ismerkedni, nagy a kínálat és nem a rokonok és a falu kíváncsi, de rosszindulatúan ítélkező közönsége előtt zajlik a dolog. Nekem az agyamra menne a család vagy a rokonság kommendálása, gyakran kéretlen házasságközvetítése. Falun benne van az is a szemléletben, hogy záros határidőn belül meg kell házasodni, különben félembernek számítasz. Falusi rokonaimnál én is láttam olyan házasságot, amit 35 körül, valószínűleg elkeseredésből kötöttek, mert gyerek KELL, mert nem lehet kilógni a sorból. Lehetett érezni, hogy a nő saját magát is csökkentértékűnek tartotta volna, ha nem jön össze a kötelező esküvő, majd a gyerek.
Tény, hogy a nagyvárosi ismerkedések során nincs vagy kevesebb az információ az emberről, ezért nagyobb a kockázat, hogy szélhámos jön szembe. De ha valaki betart néhány biztonsági elvet az ismerkedés során, akkor csökken az áldozattá válás esélye.

Majordomus 2020.07.18. 19:13:41

Olyan ez mint a piac. Bemutatod az árut,és neked is bemutatják. Ha megfelelsz,"cseréltek"!
.
Ha nem,akkor nincs több randi.
.
Az tény,hogy a nők felfelé néznek(pozició,kereset stb) a férfiak meg nyaktól lefelé (formák és hajlandóság ma éjszakára).
Én soha nem jártam társkeresőn,már nem is fogok szerencsére,de egy biztos: nem ott kell keresni a házastársnak szánt másik felet.
Rengeteg lehetőség van.
Ha nincs,van egy aranyszabály:
"ha nem kopog a lehetőség,épits neki ajtót"

Járj olyan helyekre,ahol normális emberekkel is lehet találkozni.

Burgermeister 2020.07.18. 19:20:57

@biohouse: 100ezres? Jol vagy? Komolyan, nem akarlak megbantani de balek vagy.
Elso randi egy gyors talalkozo, van e szimpatia. Max. egy kave, uccsi. Semmi etterem meg ilyenek.
Ha ez okes akkor lehet tovabbvinni a fonalat. En soha de soha nem vittem etterembe senkit, sot volt ugy hogy talalkozzunk a Duna parton, netes ismerkedes utan. Persze dugtunk a kocsiban.
Mondom, vmit nagyon szarul csinalsz.
A masik meg hogy ha latod hogy okes akkor ne rohanj utana, nem szeretik a pincsikutyakat. Kicsit szard le, hazhoz megy a faszert.

Örömhernyó 2020.07.20. 13:22:02

@AlexAston: A nők arra vágynak, amire a többi nő is. Ugyanazokra a jópasikra. Amilyen én is voltam egyetemista koromban meg közvetlenül utána. Én sorban húztam be a lányokat (nem csak a topmodelleket, aki nálam bejelentkezett, hogy szeretne, annak mindnek adtam egy esélyt). Tehát a nők a férfiak kis részét tartják jó választásnak. Ezért az a kb. 20%-nyi faszi annyit dug, amennyit akar. Én is annyit dugtam meg pár barátom is. De amelyik haverom nem illett bele abba a sablonba, amiben a nők gondolkodnak (értsd: olyan pasi, akit a többi nő is akarna), az sose dugott. Pedig ugyanarra szakra jártunk, ugyanott szórakoztunk, ugyanúgy öltöztünk (azért férfiként nincs sok variáció), ugyanaz volt az életkorunk.
Ismétlem, a nők arra vágynak, ami a többi nőnek is kell. Ezért állnak sorban a nők ugyanannál a 20%-nyi faszinál. És pont emiatt az a legjobb módszer a becsajozásra, ha már van barátnőd. Semmi se teszi nedvesebbé és irigyebbé a nőket, mint amikor azt látják, hogy egy barátnőjüknek jópasi van az oldalán. Ugyanis az a pasi már kellett egy nőnek, tehát tudhat valamit, nem lehet annyira kutyaütő. Egy nő minőségellenőrzésén már átment az a férfi, tehát valószínűleg kívánatos.
Én is fogtam a fejem kezdetben, hogy amint összejöttem egy lánnyal, utána rögtön jelezte egy másik csaj, hogy milyen kár, mert emélte, hogy észreveszem, mennyire vágyott a közeledésemre. Én először azt hittem ilyen szerencsétlen csak én lehetek. Nekem nincs lánytestvérem, nem tudtam hogy működnek a lányok. Aztán a legjobb barátom, akinek két lánytestvére is volt éd így minden hisztijükkel, taktikázásullal tisztában volt, felvilagosított, hogy a nők ilyenek. Arra vágynak, ami már más nőnek is kell, aki pedig más nőknek nem kell, azt mint a leprást kerülik. Egy jópasi kell a nőknek, ha próbálkozik, akkor esetleg 20-30% -os sikerrel ismerkedik (ami jó arány), de ha a jópasinak van egy jónő barátnője, az hatalmasat dob az ő értékén a nők szemében. A nők pont emiatt az ösztönük miatt követik jobban a divatot, mint a férfiak. A férfit kevéssé érdekli, hogy mások mit hordanak. A nő viszont más nőket követ, másol.
Ezért is van egy nem túl jóképű faszinak hatalamas sikere a nőknél, amint beszerez egy helyes barátnőt, máris felfigyelnek rá a nők. Csak az első csajt kell beújítani, a többi már szinte magától jön. És sok férfi ott követi a hibát, hogy az első baratnőben tökéletes nőt keres. Pedig valójában csak össze kell szedni egy csajt, nem annyira lényeges, hogy milyen vagy hogy élrtreszóló szerelem legyen, ő csak a csali, aki bevonzza a többit. Mert a nő hipergám, inkább lesz második, harmadik egy magas státuszú férfi mellett, mint első egy alacsony státuszú mellett.

Örömhernyó 2020.07.20. 13:50:56

@biohouse: Én sose költöttem a nőimre. Igaz, egyetemistaként én is csóró voltam, a barátnőmnek se volt pénze, bár mind jobb anyagi körülmények közül jött, mint én, volt amelyiknek a szülei alátettek autót, lakást. Én meg se próbáltam felvenni a versenyt a pénzes apucikkal. A pofámról lesült volna a bőr, ha a szüleimtől pénzt kunyeráltam volna azért, hogy egy évfolyamtársnőmet randizni vigyem. Szóval lehet rám ontani a sóher, smucig, szarevő jelzőket, de a pénz nélkül csajozás tanított meg arra, hogy hogy bánjak a nőkkel. A jelenlegi barátnőm is majdnem kétszerannyit keres, mint én és sose hozza ezt fel, évek óta együtt vagyunk, ha van konfliktus, az soha nem anyagi természetű köztünk. Aki az első hetekben százezret költ egy muffra, az mire számít később? Hogy majd csökken a csaj étvágya? Nem fog.

Aki hozzászokik, hogy ki van nyalva a segge, azzal nem lehet tervezni. És bármikor le fog lépni egy gazdagabbal.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2020.07.20. 19:53:50

Elnézve az ismerősi, baráti körömet, elgondolkoztató, hogy megéri-e a randizás. Akinek van is barátnője, ahhoz, hogy meg is tartsa, teljesen be kell csicskulnia. aztán a nő mindent akar, csak dolgozni nem! A férfinek kell eltartania, az ő szabadidejéből megy el a túlórákkal, az otthonteremtés nyűgjeivel... Az ő vagyona lesz a lakásba is befektetve, amibe a nő csak szépen belecsöppen.

És mit ad cserébe?

Csak stresszt, veszekedést, elégedetlenkedést, káoszt... na és persze a lustaság/igénytelenség párost. Vicces, de egy férfi agglegény lakás mindig sokkal tisztább és rendezettebb, mint egy egyedülálló nőé. Pedig ők mindig majd megszakadnak a sok munkában meg házimunkában.

Van olyan ismerősöm, hogy rendszeresen mobilfotóval kell igazolnia, merre jár, a másik ismerősömet meg gps alapján nyomon követi a szerelme. Nehogy véletlen a 10 óra munka után eszébe jusson máshova menni.

Aztán ha megvan a nagy szerelem, a nő lebabázik, meg sem kérdezve a másikat, ő mit akar, aztán a férfi önmagán kívül két másik embert is eltarthat. Szex az persze ezek után nem lesz, vagy csak ünnepnapokon. Aztán a 8-10-12 óra munka után kötelessége az otthon ülő nő munkáit is elvégezni, hogy aztán hulla fáradtan ágyba zuhanhasson a jól megérdemelt 6 órás vagy kevesebb alvásidejében...

Most őszintén: Megéri?

Addig örüljetek, míg szinglik vagytok, addig szabadon élhettek, beoszthatjátok a szabadidőtöket és a pénzeteket. Azt a havi egy szexet meg meg lehet oldani sokféleképpen! ;)

Lorrh 2020.07.27. 16:53:05

@Balogh Zsolt: igen, ha a házasságból - párkapcsolatból minden negatív esetet általánosítasz és minden örömöt és boldogságot kiveszel, figyelmen kívül hagysz, akkor sötét lesz a kép. És kizárólag a torz hamis szemléleted miatt. Önigazolsz. De legalább te ettől megnyugszol és boldog vagy, hogy milyen ügyesen átláttad a helyzetet és te ezeket a szopásokat mind megúszod.
Ügyes!

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2020.07.27. 19:56:42

@Lorrh: Egy olyan cégnél dolgozom, ahol kb 30-an vagyunk. Nem közmunka, attól sokkal de sokkal színvonalasabb, elég csak megnézni a parkolót: BMW, Mercedes, Tesla, Porsche...

A 30 főből mindenki egyedülálló vagy elvált, a vezetőségtől a legutolsó takarítóig, az életkor 27-től 60-ig mindenféle. A nemek aránya kb fele-fele. Talán a házmesterünk él boldog? párkapcsolatban, de mivel vele senki nem beszélget, igazából nem tudjuk. Persze mondhatjuk, rossz a minta és nem reprezentatív, nézzünk szét hát nagyobb körben is. De akárhogy keresgélek a baráti körömben, vagy a kollégáim baráti körében valahogy nem találok egy pozitív példát sem. Viszont az nagy általánosságban igaz, hogy valaki minél sikeresebb a nőknél, annál jobban le van gatyásodva

Szóval ha abból a több száz emberből, akit jobban vagy futólag ismerek, lenne legalább néhány pozitív példa, nem lennék ennyire borúlátó. De sajnos egyetlen egy pozitív példát vagy irigylésre méltó párkapcsolatot nem látok magam körül.

GNandor 2020.07.28. 11:42:09

@Balogh Zsolt: Lehet hogy nem látsz de van. Ilyen a sajátom, ilyen környezetemben jópár. Persze vannak válások is, és persze látok rossz kapcsolatokat is., amiből valószínűleg előbb-utóbb válás lesz. De lehet hogy közhely hogy egy kapcsolat két emberen áll, de igaz is.

"Van olyan ismerősöm, hogy rendszeresen mobilfotóval kell igazolnia, merre jár, a másik ismerősömet meg gps alapján nyomon követi a szerelme."
Az ismerősöd egy marha nagy lúzer. Rég ki kellett volna rúgnia a nőjét, de valószínűleg sokkal könnyebb folyton síránkoznia, mint visszamenni a párkapcsolati piacra és keresni egy másik rendes nőt. Ugyanis igen, egy megfelelő párt találni az qrva melós feladat. Nem arról beszélek hogy felszedni valakit, hanem olyan valakit találni akit feleségül vennél, és gyereket vállalná vele. Qrva sok jelentkezőt, kell kipróbálni, ami idő pénz és energia. Ezt sok ember nem szánja rá aztán meg sír hogy neki milyen szörnyő élete van a párja mellett... baszki erről csak te tehetsz.

"Aztán ha megvan a nagy szerelem, a nő lebabázik, meg sem kérdezve a másikat, ő mit akar, aztán a férfi önmagán kívül két másik embert is eltarthat." Először is aki _csak_ szerelmből vállal gyereket az idióta, a szerelem mindig elmúlik, és ha jó párt választottál átalakul valami erősebbé szeretetté. Az meg hogy még egy egy embert eltarthatsz tényleg nem értem miért gond. Naná hogy eltartom a gyerekemet amíg felnő. Férfi vagyok, nem egy kanos kamasz, 4 milliárd évnyi evolúció kódolta belém a vágyat hogy a genetikámat továbbörökítsem. Ez régen azt jelentette, hogy mammutot kellett levadászni, most meg azt jelenti hogy dogozol, pénzt keresel, és olyan szakmád adsz a gyerekednek amiből el tudja majd magát tartani, és unokát csinál neked.

Hogy megéri-e? Egyértelműen igen. Nagyon sok idő és pénz megy el egy jó párkapcsolatra, amit használhatsz másra is (új kocsi, nyaralás, hobbi). De ezek a dolgok hosszú távon mind szart sem érnek, ahhoz képest amit egy család tud nyújtani, ami ahogy korábban már írtam, qrva melós feladat...

Lorrh 2020.07.28. 19:50:59

@Balogh Zsolt: na igen, túl sok jó példát én sem látok magam körül. És a jó példák is időlegesek. Mert persze kb minden csak egy pillanatig tart. Ha jó. De a szenvedés örök.
Viszont ha nincs családod, gyereked, akkor lelkileg hamar meg tudsz öregedni, vagy szélsőséges idiótába mész át, hogy hatvan évesen még via ferrátát mászol és pörgeted az egódat meg az élmény vadászatot. Mert kurva nagy luk van a lelkedben. De ez persze csak az én véleményem.

Almandin 2020.07.29. 17:16:02

@Lorrh: Via ferratát azok másznak, akiknek ez élmény. Aki hatvan évesen megcsinálja, az előtt megemelem a kalapom. Egyébként van a rokonságomban ilyen személy, 60 felett több tíz km-es hegyi túrákat csinált úgy, hogy több krónikus betegsége is volt. Mellesleg két felnőtt gyereke van, ennyit a szingliség és a hegymászás kapcsolatáról.
Miért, mit kellene csinálni? 60 évesen otthon dögleni elhízottan a tévé előtt és a sörrel a kézben böfögni, soha ki nem mozdulni a vásárláson meg az orvoson kívül? Szerinted az a normális? Aki élménykereső típus, azt megöli az ilyen életforma, akárhány éves is. Szerintem inkább az utal belső ürességre, ha a zabáláson és a bulvárfogyasztáson túl nincs semmire igénye élmény szempontjából valakinek.

Lorrh 2020.07.29. 18:12:24

@Almandin: Aki hatvan évesen is még kivül keresi a megváltást és nem tért rá a belső spirituális útra, annak már mindegy. De ez persze az én bolondériám.
Szerintem mindkettő véglet amiket felhoztál. Az egyik a tamasz, a másik a radzsasz útja.

Almandin 2020.07.29. 21:13:04

@Lorrh: Ez tényleg bolondéria, már ne haragudj. Spirituális útra pedig rá lehet úgy is térni, hogy a külső ingerektől, élményektől nem zárkózunk el. Bár az is igaz, hogy egyes kolostorokban direkt ingerszegény környezetet hoznak létre, aztán jöhetnek a hallucinációk ("spirituális élmények").
Ezt olvasd el:
mindsetpszichologia.hu/ingervadaszok-nyomaban-a-szenzoros-elmenykeresokrol
Leírja, hogy vannak, akik a körkörös, megszokott folyamatokat és a kevés ingert igénylik. Na, nekik való a kolostor. Aki bekattanna egy ilyen helyen, az is lehet fogékony a spiritualitásra, de másképpen. Valószínűleg te is ingerkerülő vagy, nem is érted azokat, akik nem azok.

Lorrh 2020.07.29. 22:33:37

@Almandin: Tévedsz, én nem vagyok ingerkerülő. Én azokról az élményhabzsolókról beszélek akik egyik élményt tolják a másik után mert annyira félnek a csendtől és a lélek nyugalmától. A kolostori magány már megint az inga végpontja.
Miért csak végletekben tudsz gondolkodni? Megtámadva érzed magad?

Almandin 2020.07.29. 23:05:20

@Lorrh: Igazad van, vannak végletek. Viszont elég félreérthetően fogalmaztál és nekem ez jött le.